Ezzel a csodálatos The Man With the Golden Gun plakáttal merüljön el a 60-as évek kémfilmjeinek hangulatában a 007 társaságában!
- Papírjellemzők:
- 🎨 Vászon: világszabvány a nyomtatás és megjelenés utánzás tekintetében festővászon”.
- Alapértelmezés szerint a poszter 4 cm-es fehér keretet tartalmaz a keretezéshez (a keretet nem tartalmazza). Ha nem szeretné, válassza a „fehér szegély nélkül” lehetőséget.
- ✅ Méret: többféle lehetőség közül választhat. ✅
- Kiváló UV-állóság.
- Maximális színélénkség, tükröződések nélkül.
- Újrahasznosított papír, amely garantálja a környezet tiszteletben tartását.
- A poszter gondosan becsomagolva és védőcsőben szállítva a teljes védelem érdekében.
- INGYENES STANDARD SZÁLLÍTÁS.
⚠️A keret nem tartozék. ⚠️
A poszter leírása: Az aranypisztolyos ember
Az aranypisztolyos ember egy 1974-es kémfilm, az Eon Productions által készített James Bond-sorozat kilencedik része, és a második, amelyben Roger Moore az MI6 James Bond kitalált ügynökeként szerepel. Ian Fleming azonos nevű, posztumusz 1965-ben megjelent regényének laza adaptációjaként Bondot a Solex Agitator keresésére küldik, amely egy forradalmi technológiai megoldás a kortárs energiahiányra, miközben szembesül Francisco Scaramanga bérgyilkossal, „az arany fegyveres emberrel”. Az akció párbajba torkollik közöttük, amely eldönti a Solex sorsát.
Az aranypisztolyos ember a Guy Hamilton által rendezett sorozat negyedik és egyben utolsó filmje. A forgatókönyvet Richard Maibaum és Tom Mankiewicz írta. A film az 1973-as energiaválsággal szemben játszódik, amely a történet egyik meghatározó témája; Nagy-Britannia a film 1974 decemberi bemutatásakor még nem tudta teljesen leküzdeni a válságot. A film a harcművészeti filmek iránti őrületet is tükrözte, amely akkoriban nagyon népszerű volt, számos kung fu jelenettel és főleg ázsiai forgatási helyszínnel Thaiföldön, Hongkongban és Makaó. A film egy része a libanoni Bejrútban is játszódik, de nem ott forgatták.
A filmet vegyes kritikák fogadták, és egyes kritikusok a sorozat addigi legalacsonyabb szintjének minősítették. Christopher Lee Scaramanga, a Bond-szerű képességekkel rendelkező gonosztevő alakítását dicsérték, de a kritikusok összességében kritizálták a filmet, különösen annak komikus megközelítését, valamint Moore és Britt Ekland teljesítményét. Bár nyereséges volt, a film a sorozat negyedik legalacsonyabb bevételű filmje volt, és az Élni és halni (1973) című filmhez képest viszonylag szerény bevételei veszélyeztették volna a franchise folytatását.[3] Ez az utolsó Bond-film, amelyet Albert R. Broccoli és Harry Saltzman közösen készített, utóbbi a film megjelenését követően eladta 50%-os részesedését a Danjaq, LLC-ben, az Eon Productions anyavállalatában.< /p>